„A magyar végzet abban rejlik, hogy örökké elvétjük az időmértéket…Mindig abban bízunk, hogy intézkedik a Magyarok Istene, és a történelem megvár minket, pedig az megy a maga útján… Aztán bűnbakot keresünk, átkozódunk meg búsulunk… valami hiányzik belőlünk: a bátorság az önismeretre.”

— (Féja Géza: Visegrádi esték)

 

Erdély elbitorlásának első és remélhetőleg utolsó centenáriumának megemlékezése

- A himnuszaink eléneklése és a HUN imádság utáni beszédben  az MVSZ. állásfoglalásában elhangzott a kérdés:

Lehet-e december 1. a "modern Románia"  születésnapja?

"NEM --  NEM -- SOHA!"

"VESSZEN  TRIANON!"

- Ezután felolvastuk a " Népek zuhanása a Szent Korona oszágából ..." írást (ld. melléklet)

- INSTITUTUM PRO HOMINIS JURIBIS  kérelme

- A végén elénekeltük a "Boldogasszony régi jó Ősanyánkat"

Mellékletek (pdf):